E 120 - Valódi kármin
Élelmiszeradalék, élelmiszerszínezék? Kevesen tudják, de nagyon sok kolbásznál, rúzsnál, édességnél, süteménynél, cukorkánál, kozmetikumoknál, üdítőknél, joghurtoknál, stb. a vörös színt a valódi Kármin (festék) adja, amelyet bizony bíbortetűk porításából (aprításából) nyernek. Vagyis, kissé profánul szólva, tetveket eszegetünk, és azzal kenegetjük még a szánkat is…
"A kármin a kokcsinella nevű színezékanyagból nyerhető kárminvörös vagy bíborvörös színű festék (a kokcsinellát a fügekaktuszokon élősködő bíbortetű nőstényeinek porítmányából vonják ki)."
A tetvecskék, amikből ezt az ún. "kármint" nyerik, egy kaktusztfajtán élnek Mexikóban. Hajdanán, még a gyarmatosítás időszakában, az ezüst után Mexikónak ez volt a második legértékesebb exportcikke. Mióta azonban a mexikói függetlenségi háború lezajlott (1810-1821), már a Kanári-szigeteken, Spanyolországban és Észak-Afrikában is megindult a nagyüzemi termelés. Amikor a 19. században felfedezték a szintetikus színezékeket, csökkent a kármin iránti kereslet (Spanyolországban elvileg már nem is termelik), de újabban ismét többnyire ezt használják. Ennek oka, hogy állítólag sok szintetikus piros festéket rákkeltőnek találtak. Tehát ma is rengeteg helyen, ételben, italban, készítményben használjuk ezt a bíbortetvekből készült színezéket.
Előállítása tömören manapság többnyire Amerikában úgy történik, hogy letépik a fügekaktusz leveleit, és egy üvegházban tovább szaporítják rajtuk a tetveket.
Ezután szépen kefével eltávolítják őket a kaktuszlevélről, majd szárítják és porrá törik, zúzzák őket, s alkoholos-vizes oldattal vonják ki belőlük a színanyagot, a kármint.
És ha már itt tartunk: Azt tudtátok, hogy az ún. Casu Marzu szardíniai sajt szivacsos állagát az adja, hogy nyűvekkel etetik meg előbb? Bizony, nyűlárvák, amelyek ráadásul kiválasztanak egy folyadékot is, amely által a sajtnak egy kis plusz édeskés íze lesz. Bon Appétit!
