Tell the Truth

Megmentheted a házasságod, ha megtanulod társad szeretetnyelvét



A szerelem érzése, vagyis az az időszak, amikor társad egyszerűen hibátlannak tűnik, általában két évig tart. Természetes, hogy az idő előrehaladtával elmúlik és elkezded észrevenni azokat a hibákat, amik eleinte csak bosszantónak, később pedig elviselhetetlennek tűnnek. A legtöbben ekkor döntenek úgy, elválnak. Pedig ilyenkor jön az az időszak, amikor a szeretet veszi át a szerelem helyét, és ha a pár mindkét tagja úgy dönt, akkor egyértelműen boldog életük lehet. Igen, a szeretet és ezáltal a boldogság is döntés kérdése. Legalábbis Dr. Gary Chapman, amerikai házassági tanácsadó szerint, aki „Egymásra hangolva – az öt szeretetnyelv a házasságban” című kiadványában leírja, mi a hosszú és boldog házasság titka azután, hogy a szerelem elmúlik a házasfelek között. – Mi az a szeretetnyelv, és miért fontos a házastársaknak megtanulni egymás szeretetnyelvén beszélni.

Bár sokan hisznek abban, hogy a szerelem és a boldog házasság szerencse kérdése, Dr. Gary Chapman amerikai házassági tanácsadó azt mondja, ez csak részben igaz. A párra találáshoz valóban kell némi szerencse, viszont a kapcsolat első két évét a szerelem szükségszerű elmúlását követően egyetlen házasság se lenne boldog, ha a házastársak nem dönthetnének tudatosan arról, hogy boldoggát eszik egymást. Mert bár a szerelem elmúlik, helyét egy sokkal erősebb, tartósabb érzelmi jólét veheti át, ami egy életre szóló kapcsolat kialakulásához vezethet. Nem kell hozzá más, csak értelem, akarat és önfegyelem. Ha ugyanis a pár mindkét tagja elfogadja, hogy saját maguk helyett a másik boldogságáért kell dolgozniuk, életre szóló kapcsolat alakulhat ki közöttük. A tartós boldogság titka pedig nem más, mint a szeretet, ami kivétel nélkül minden ember életében központi helyet foglal el, még akkor is, ha az sokféle lehet; a szülői, testvéri, baráti vagy házastársi szeretet között van ugyan különbség, de közös pont is. Mindegyik elérésére törekszünk, mert az embereknek lételeme a szeretet, és erősen küzdenek azért, hogy ők maguk szerethessenek, illetve, hogy viszont szeressék őket. Dr. Chapman szerint mindenkinek van egy ún. szeretet tankja, ami ha csordultig van szeretettel, az képessé teszi az embert óceánok átszelésére, hegyek megmozgatására, és a mindennapi problémák leküzdésére. Amikor azonban ez a szeretet tank kiürül, és valaki úgy érzi, hogy őt a számára legfontosabb ember már nem szereti többé, akkor még a legapróbb bosszúságokat is leküzdhetetlen problémának érzi. Egy házasságban könnyű észrevenni, ha az egyik fél szeretet tankja kiürült, ekkor ugyanis minden apróságon hajlamos bosszankodni, és tudatalatti tehetetlenségét a társa ellen fordítani, vagyis mindenért őt hibáztatni.

Amikor a házastársak eljutnak a ma már tipikusnak számító válási indokokhoz, általában azt mondják: „Nincs bennünk semmi közös.”, „Kiüresedett a kapcsolatunk.”, „Eltávolodtunk egymástól.”.  Pedig mindez nem igaz, egyszerűen csak üres a pár egyik vagy akár mindkét tagjának szeretet tankja, és ez megakadályozza őket abban, hogy szeretet adjanak. A szeretetben ugyanis az a csodálatos, hogy képes megsokszorozni önmagát, minél több felé osztják, annál több lesz belőle. Ugyanakkor a szeretet mindenki számára mást jelent. Amikor az egyik ember szereti a másikat, igyekszik bókolni neki, szavakba önteni az érzéseit, ezzel szemben mások ajándékot vesznek a szerelmüknek, megint mások pedig gondoskodnak róla azzal, hogy segítenek megoldani a problémáit. A szeretet sokféle lehet, és sokféleképpen mutatható ki. A probléma pedig általában ezzel kezdődik, hiszen a házastársak között gyakori probléma, hogy az egyikük azt hiszi, kimutatja szeretetét a másik felé, miközben a pár másik tagja folyamatosan arról panaszkodik, hogy nem érzi szeretni magát. Mindez azért van, mert az emberek különböző szeretetnyelvet beszélnek, és mindenki kizárólag azt a szeretetnyelvet képes értelmezni, melyre ráhangolódott neveltetése, közvetlen környezete és személyes hajlamai hatására. A képlet tehát egyszerű: a házasságod megmentéséhez meg kell tanulnod úgy kifejezned szeretetedet, hogy azt a társad is értse. Vagyis az ő szeretetnyelvén kell beszélned. Ha nem csak megtanulod az ő nyelvét, de képes leszel ennek a nyelvnek a segítségével boldoggá is tenni, a párod mindent megtesz majd, hogy ezt viszonozza neked. Egészen egyszerűen azért, mert az emberi természet úgy működik, hogy amilyen impulzusokat kap, olyan viszonzást ad. Akinek csordultig van a szeretet tankja, mindent elkövet azért, hogy boldoggá tegye azt, akinek ezt köszönheti. Éppen ezért érdemes megtenned az első lépést akkor is, ha úgy érzed, te eddig is többet tettél a kapcsolatért, mind házastársad.

  • Az első szeretet nyelv: elismerő szavak
  • magánügy Párkapcsolat

    A szeretet szóbeli megnyilvánulása a bókokban és dicsérő szavakban ölt testet, így nem meglepő, hogy nagyon sokan vannak, akik ezt a szeretetnyelvet beszélik. Az olyan egyszerű mondatok, mint a „milyen remekül áll rajtad ez az öltöny” vagy a „milyen jó illatod van ma reggel” képesek csodát tenni. Félreértés ne essen, az elismerő szavak kiejtésével nem a hízelgés és a manipuláció a cél, hanem a társad boldoggá tétele. Az elismerés a szeretet egy fontos tényezője, ami a szeretet viszonzására ösztönöz. Jó példa az elismerő szavak erejére az, amikor a feleség elpanaszolja, hogy már ezerszer szólt a férjének, hogy fesse ki a gyerekszobát, de ő minden hétvégén más elfoglaltságot talál ki; már teljesen tiszta a kocsi, ragyognak az ablakok, a kutya is ügyes trükköket tud, de a gyerekszoba még mindig nincs kifestve. Míg a feleség részéről érthetőnek tűnik ez a panasz, gondolj csak bele a szituációba társa szemszögéből. Ő minden hétvégéjét a ház körüli teendőkkel tölti, mégis folyton azt hallgatja, milyen hiányosságot fedezett fel a felesége. Így nem oldhatók fel a házastársak közötti ellentétek, ezért Dr. Chapman azt tanácsolja a feleségnek, hogy dicsérje meg férjét minden hétvégén az elvégzett teendőkért anélkül, hogy újra szóba hozná a gyerekszoba kifestését. A tanács működik: a megbecsültnek érzett férj törvényszerűen úgy viszonozza felesége verbális figyelmességét és kedvességét, hogy újabb unszolás nélkül kifesti a gyerekszobát. Dr. Chapman szerint az a természetes reakció, hogy amikor a férj szeretet tankja csordultig megtelt, minden erejével arra törekszik, hogy ezt a jó érzését megossza a feleségével is, és mivel tudja, hogy ehhez a legrövidebb út a gyerekszoba kifestése, magától érez késztetést, hogy megcsinálja.

 

  • A második szeretetnyelv: minőségi idő
  • magánügy Párkapcsolat

    A rendkívüli nyomás alatt álló üzletemberek házasságában gyakori probléma a minőségi idő hiánya. A feleség általában arra panaszkodik, hogy nem teszi őt boldoggá a gyönyörű ház, az új autó, a szép ruha és a drága ékszer, mert mindez semmit sem ér akkor, ha nincs kivel megosztania. Márpedig a minőségi idő azt jelenti, hogy osztatlan figyelmet szentelünk valakinek. Azok az üzletemberek, akik teljesítménykényszer alatt élik életüket, hajlamosak folyamatosan valamely digitális eszközüket nyomkodni, és akár a családi vacsorák alatt is egészen máshol lenni gondolatban. Míg ez természetes folyamat, hiszen próbálják a lehető legtöbbet megadni családjuknak, addig fontos felismerniük, hogy mire szerintük a szükséges anyagi színvonalat elérik, talán pont a családjukat veszítik el, akik miatt ezt a rengeteg munkát vállalták. Hasonló helyzetben élő férjektől ugyanis gyakori panasz, hogy egész nap dolgoznak azért, hogy fenntarthassák a házat, jó iskolába járhasson a gyerek és a feleség is bármit megvehessen magának, ezért nem értik, miért panaszkodik mégis folyton az asszony. Ez a panasz ugyanannyira érthető, mint a feleség elkeseredettsége, viszont a helyzet megoldásához szükség van egy felismerésre: a feleség szeretetnyelve a minőségi idő, és addig nem lesz boldog, amíg meg nem kapja férjétől azt az osztatlan figyelmet, amire vágyik. Ha ugyanis a feleség szeretet tankja kiürült és úgy érzi, ennek a férje munkája az oka, ellenséget kezd látni benne, pedig valójában az bántja, hogy nem érzi szeretve magát, mert nem kapja meg a minőségi időt, amire vágyik. Amint a férj elkezd odafigyelni feleségére, végighallgatja a vacsoránál az ő problémáit, szentel egy kis időt a családjának kirándulás vagy más közös program formájában, a feleség is támogatni fogja munkájában és örömmel várja majd haza fáradt férjét, akit boldoggá tesz a meleg vacsora az asztalon, vagy épp felesége kedves dicsérete azért, hogy ilyen sok áldozatot hoz a családjáért. A reakciók szinte minden esetben tökéletesen kiszámíthatók, hiszen aki megkapja azt, amire vágyik, belső késztetés hatására fog elkövetni mindent azért, hogy társát is boldoggá tegye.

  • A harmadik szeretet nyelv: az ajándékozás

    magánügy Párkapcsolat

  • A leggyakrabban a pénzhez való eltérő viszony okozza a problémát azokban a házasságokban, ahol az egyik vagy akár mindkét fél a szeretetnyelve az ajándékozás. Mindenkinek más a felfogása a pénz hasznáról és magához a pénzköltéshez is mindenki másként viszonyul. Aki szívesen költ, annak általában nem okoz gondot boldoggá tenni párját, ha az ő nyelve az ajándékozás. Aki viszont takarékos típus, az komoly lelki vívódáson mehet keresztül, és belső ellenállást érezhet magában a szeretetnek ezzel a kifejezési formájával szemben. Azok, akik ez utóbbi csoportba tartoznak, végig kell, hogy gondoljanak valamit: ha a pénz kezelésének legjobb módja számukra a takarékoskodás és a befektetés, akkor tekintsenek úgy társuk megajándékozására, mint egy jó befektetésre. Ha ugyanis a kisebb-nagyobb ajándékokkal sikerül csordultig tölteniük társuk szeretet tankját, akkor ő minden bizonnyal viszonozni kívánja ezt azon a szeretetnyelven, ami figyelmes társa számára a legfontosabb. Ez pedig teljesen új dimenziót nyithat meg a házastársak kapcsolatában és záloga lehet a boldog jövőnek. Létezik ennél jobb befektetés? Az ajándékozás szeretetnyelvénél fontos tudni, hogy soha nem az ajándék értéke számít. Annak, aki abból érzi párja szeretetét, hogy az meglepi őt, ugyanolyan jól esik egy csokor kertben szedett virág, mint egy kézzel írt cetli a hűtőn, egy kis aprósütemény, vagy épp a kedvenc sajtja a közeli boltból. Az ajándék értékét ugyanis nem az ára adja, hanem a szeretet, amit jelképez.

  • A negyedik szeretetnyelv: szívességek

    magánügy Párkapcsolat

Családanyák szájából hangzik el az a panasz leggyakrabban, hogy a férjük nem segít semmiben, nekik kell főzni, mosni és takarítani, miközben a gyerekeket is ők látják el egyedül. A férjek pedig általában azt mondják, hogy az egész napos munka után csak annyit szeretnének, ha hazaérve meleg étel várná őket az asztalon, ha tiszták lennének az ingeik, és jó illat lenne a lakásban. Ez az egyik leggyakoribb panasz, amely a házasságok felbomlásához vezet. A házasságkötés előtt az udvarlás és együttélés időszakában a férfiak természetesnek érzik, hogy segítenek mosogatni, kivinni a szemetet, vagy épp kicserélni a villanykörtét. A házasságkötés után azonban sokszor lép életbe az a társadalmi nyomás, mely szerint a háztartás vezetése a feleség dolga. Így a férj többé nem veszi ki a részét a házimunkából; ezzel pedig pontosan az vész el a kapcsolatból, amiért a szívességek szeretetnyelvén értő nő annak idején beleszeretett a férfiba: a munkamegosztás, a segítőkészség. És miután a feleség azt tapasztalja, hogy férje már nem segít neki, úgy érzi, hogy nem szereti őt, emiatt pedig számára is egyre nagyobb nyűg a házimunka ellátása. Nagyon könnyű ebbe a spirálba belesodródni, de ha felismerted a helyzetet, akkor megtetted az első lépést a megoldást felé. A félreértések és vitás helyzetek elkerülése érdekében a legjobb módszer ilyenkor, ha mindkét fél ír egy listát azokról a dolgokról, amik nélkül nem érzik a másik szeretetét, vagy azokról, amikből éreznék, hogy a társuk szeretik őket. Miután pontról pontra mindkét fél elmondja, mit szeretne és miért fontos ez számára, a mindennapokban oda kell figyelni a megvalósításra. Ha mindketten megteszik egymásért ezeket a szívességeket, akkor a házasság stabilabb lehet, mind valaha. Ugyanakkor fontos, hogy a szívességek addig működnek, míg a házasfelek megkérik társukat bizonyos dolgok elvégzésére, de nem követelik azokat. Párjuk pedig szívesen és önként tesz szívességet azzal, hogy örömet szerezzen társának.

  • Az ötödik szeretetnyelv: testi érintés

    magánügy Párkapcsolat

  • A kézfogás, a csók, az ölelés, a szexuális érintkezés mind a testi érintés szeretetnyelvének részei. A szeretet közvetett érintései kevés időt, de annál több figyelmet igényelnek, különösen akkor, ha a házaspár egyik tagjának nem ez az elsődleges szeretetnyelve. Egy kis odafigyeléssel azonban könnyel elsajátítható, hiszen mindenkinek az ösztöneiben szerepel az érintés bizonyos formája. Krízishelyzetben az emberek átölelik egymást, míg közönyüket úgy fejezhetik ki legerősebben, ha fizikailag is távol maradnak attól, amire éppen haragszanak. A testi közelség a legtöbb esetben érzelmi közelséggel is párosul, ezért szoktak sokan a kanapén összebújni televíziót nézni, és ezért érintik össze lábfejüket a takaró alatt a párok. Ezzel is összetartozásukat fejezik ki. Akinek házastársa arra panaszkodik, hogy a párja hozzá sem ér, már a kezét sem fogja meg és semmilyen módon nem tart vele testkontaktust, annak szeretetnyelve valószínűleg a testi érintés. Boldogságát pedig azzal lehet elérni, ha minden adandó alkalommal megérintik a kézfejét, a haját vagy épp a vállát. Számára ugyanis ezek a mozdulatok fejezik ki egyértelműen a szeretetet.

Most már tudod, hogy házasságod megmentéséhez fel kell töltened a tárad szeretet tankját, azonban felmerülhet a kérdés, honnan tudod megállapítani, melyik szeretetnyelven ért a legjobban. Fontos, hogy sokan nem tudnak csak egyetlen nyelvet megnevezni, a legtöbb embernek van elsődleges és másodlagos szeretetnyelve is. Az elsődleges szeretetnyelve mindenkinek az, amelyik nélkül egyáltalán nem érezné szeretve magát. A férfiak közül sokan mondják, hogy az ő elsődleges szeretetnyelvük a testi érintés, mert fontos számukra a szexualitás és az együttlétek akár egy-két hetes megvonása esetén már úgy érzik, társuk nem szereti őket. Pedig sok esetben nem a szexuális együttlét fejezi ki legjobban a szeretetet. Férfiként érdemes átgondolni, tényleg éreznéd-e a feleséged szeretetét akkor, ha a szexuális életetek működik ugyan, de például egy baráti összejövetel során lekicsinylően vagy elégedetlenül nyilatkozik rólad a felséged a baráti körötökben. Vajon melyik bántana jobban: ha ritkábban érintkeznétek szexuálisan, vagy ha többet nem fejezné ki csodálatát és elismerését szavakkal, esetleg az, ha nem készítene meleg vacsorát és sosem lepne meg egyetlen ajándékkal sem? A legtöbb esetben az derül ki, hogy minden sztereotípia ellenére a férfiak legnagyobb része számára nem a szexualitás a legfontosabb a kapcsolatban. Az elsődleges szeretetnyelv negatív használata mindenkit mélyen megsebez lelkileg, mert egyrészt az érzelmi szükségletek betöltetlenül maradnak, másrészt azt mindenki fájdalmasan éli meg, ha legfontosabb szeretetnyelve fegyverként fordul ellene. Dr. Chapman szerint saját szeretetnyelved meghatározásában három kérdés megválaszolása segíthet:

  • Az első, hogy mivel okozza házastársad a legnagyobb fájdalmat. A leginkább fájó sérelmek ugyanis rávilágítanak a legmélyebb belső szükségletekre.
  • A második, hogy mit kérsz leggyakrabban házastársadtól.  Valószínűleg az, amire a leginkább szükség lenne ahhoz, hogy a szeretetét érezd.
  • A harmadik pedig az, hogy hogyan szoktad te magad kimutatni a szereteted házastársad felé. Ebből is következtethetsz elsődleges szeretetnyelvedre, hiszen általában az emberek ösztönösen úgy mutatják ki szeretetüket, ahogyan szeretnék, ha feléjük kimutatnák.

Természetesen a stabil párkapcsolatokban mind az öt szeretetnyelv jelen van, és fontos szerepet tölt be, de mégsem tudnak egyformán fontosak lenni mindkét fél életében. Éppen ezért a házasság javításához és a boldogság eléréséhez először mindkét félnek meg kell határoznia a saját szeretetnyelvét, ezt követően törekedni kell arra, hogy megértsék és beszélni is kezdjék a házastársét, így mindkettőjük szeretet tankja csordultig tele lehet.

Mire a házastársak odáig jutnak, hogy megfogalmazzák, képtelenek egymással élni, sokszor tele van a szívük a múltbeli bántások miatt érzett sérelemmel és haraggal. Lehet-e ezektől szabadulni? Lehet! Hiszen az ember választási képességgel rendelkező teremtmény, aki sokszor rosszul dönt, bántó szavakat használ és a legkülönfélébb eszközökkel árt annak, akit szeret. Később pedig megbánja mindezt. De nem szükségszerű, hogy a múltbéli hibákat a jövőben is elkövesd. Szakíthatsz hibás döntéseiddel, és választhatod azt az utad, hogy megmented a házasságod. Vagy ahogyan Dr. Chapman fogalmaz Egymásra hangolva – Az öt szeretetnyelv a házasságban c. könyvében, a szeretet nem törli el a múltat, de mássá teszi a jövőt. Ha szeretetünknek társunk elsődleges szeretetnyelvén adunk hangot, olyan érzelmi légkört teremtünk, amelyben feloldást találunk múltbéli konfliktusainkra és sérelmeinkre. Ha házastársunk megtanulta és rendszeresen használja szeretetnyelvünket, akkor érzelmi igényeink azután is be lesznek töltve, hogy az érzelmi szárnyalás, a szerelem érzése alább hagy. És soha ne feledjük, társunk érzelmi szükségletének betöltése elhatározás kérdése. Naponta meg kell hoznunk a döntést, betöltjük-e társunk szeretetvágyát, és ezáltal létrehozzuk-e az érzelmi biztonság állapotát. A szeretet választás dolga. Akár ma is dönthetsz mellette.

(forrás: mentorfm.hu)

Tovább
0

Az érzelmi erőszakról bővebben - avagy hogyan kaphatnak segítséget az áldozatok?



eroszak

Viszonylag sokat tudunk a testi erőszakról és annak előfordulási statisztikájáról, hogy mi a teendő, amikor valakit testileg bántalmaznak, stb., de nem sokat tudunk az érzelmi erőszakról. Bizony, kétségtelen, hogy napjainkban is rengetegen érzelmi erőszak áldozatai, lett légyen akár ez egy szülő-gyerek vagy egy párkapcsolat. Míg a társadalom egy része ebben a hónapban boldogan ünnepel, vannak, akik segítségre szorulnak, róluk sem szabad megfeledkezni. Az érzelmi erőszek például az, amikor minden lépésünket nyomon követik, ellenőriznek, ha korlátoznak a szabad mozgásban, ha szóval bántanak, megaláznak, elnyomnak, fenyegetnek, elszigetelnek, követelnek és/vagy semmibe vesznek. Rengeteg olyan jel van, amelyeket ha összeadunk, a kirakós egyértelműen megmutatja: ez bizony nem egy egészséges kapcsolat.

eroszak

Sokan vízbe dugják a fejünket vagy képtelenek elismerni még magunknak sem, hogy egy ilyen kapcsolatban élnek, de gyakran megesik, hogy még ha valaki tudatosítja is magában, mégsem tesz ellene semmit. Egyszerűen beleszoknak a „szükséges”(?) rosszba, fogalmuk sincs róla, hogy ez máshogy is lehet. Ha egy-egy ismerős meg is hallgatja az illető panaszait, az összkép nélkül szinte lehetetlen „ítéletet” mondani, s lassan odáig is fajulhat a dolog, hogy az elnyomott fél már panaszkodni sem mer, vagy ami még rosszabb, testi erőszakba is torkolhat ez az eddig még csak érzelmi erőszak. Ahogy azt egy lentebbi bekezdésben idézem, a "testileg bántalmazók minden esetben érzelmi erőszakkal készítik elő a veréseket és a nemi erőszakot." Az első és legfontosabb, hogy felismerjük, ha egy ilyen kapcsolatban élünk, a másik pedig, hogy tegyünk ellene. Mindenkinek joga van szabad akarathoz, döntésekhez, véleményhez. Mindeninek joga van a boldogsághoz, ezt pedig leginkább a saját akaratunkból érhetjük el.

eroszak

Több oldalon is megtaláltam ezt az „érzelmi erőszak tesztet”, amelyet IDE vagy IDE kattintva tölthettek például ki. „Az itt következő kérdések segíthetnek abban, hogy eldöntsd, csak rossz passzban vagytok, vagy netán a partnered bántalmaz, és te magad érzelmi erőszak áldozata vagy.” Ezen a weboldalon segítséget is lehet kérni és üzenetet küldeni, ha úgy érzed, szükséged van rá. A segítségkérésre lentebb pedig még visszatérek a poszt alján.

Fontos azonban, hogy az alkalmankénti bántás nem ugyanaz, mint a bántalmazás, de ezzel kapcsolatban itt egy nagyon találó bekezdés, egy, szintén ehhez a teszthez kapcsolódó oldalról (anokvilaga.hu), amit úgy gondoltam jobb, ha egy az egyben idézek:

Nincsen „jó” és „rossz” eredmény. Nézd át, hogy a válaszod hányszor volt „néha” és a „gyakran”. Ha több mint kétszer, akkor előbb-utóbb szembe kell nézned azzal, hogy a kapcsolatodban rendszerszerűen van jelen a kontroll és az érzelmi erőszak. Az érzelmi erőszakról nemcsak azért kell tudnod, mert szomorú és fájdalmas dolog olyan emberrel együtt lenni, aki bánt téged, hanem azért is, mert a partnerüket testileg vagy szexuálisan bántalmazó emberek minden esetben érzelmi erőszakkal készítik elő a későbbi veréseket és nemi erőszakot. Ha ez a teszt megerősítette a rossz érzéseidet, hogy a kapcsolatodban valami nincs rendben, egy dologban biztos lehetsz:a kapcsolat nem lesz jobb, hanem valószínűleg egyre rosszabb lesz. 

Fontos tudnod, hogy az alkalmankénti bántás nem ugyanaz, mint a bántalmazás. Időnként mindenkivel előfordulhat, hogy türelmetlen vagy fáradt, és ezért goromba, vagy pedig valamilyen módon megpróbál uralkodni a másik felett. Egy jól működő kapcsolatban lehet ezekről az epizódokról beszélni. Az érzelmi bántalmazás alapja az egyirányúság és a rendszeresség, amellyel az egyik fél a másikat az érzelmein keresztül kordában tartja. 

A rendszeresség sok cselekedet formájában megjelenhet, melyek mind arra irányulnak, hogy partnered rávegyen az engedelmességre. Gyakori, hogy úgy viselkedik, mintha nem tudnál önálló döntéseket hozni, és úgy kezel, mint egy hülyét vagy megbízhatatlan kisgyereket. Vagy fenyeget, amikor el akarod hagyni. Esetleg hirtelen megváltozik, és ezzel próbál rávenni, hogy maradj. Néha édes és kedves veled – éppen csak annyira, hogy életben tartsa benned a reményt. 

Érdemes újra elolvasnod a fenti kérdéscsoportok címeit, és átgondolnod, hogy te melyikfajta erőszaktól szenvedsz a leggyakrabban. A fenti listán szereplő módszerek mindegyike a másik feletti kontroll fenntartására szolgál. A börtönökben, koncentrációs- és hadifogolytáborokban ezeket a technikákat gyakran alkalmazzák, hogy megtörjék a foglyokat. Az ilyen technikákat összefoglalóan „agymosás” néven ismerjük. 

Miért kell az agymosás? Azért, mert az embereket akkor sem lehet teljesen kontrollálni, ha be vannak zárva. A rácsok és az őrök csupán a külső kereteket biztosítják. Ahhoz, hogy valakit teljes irányítás alá lehessen vonni, a lelkét és a gondolatait is kontrollálni kell. Ezt a leggyakrabban úgy lehet elérni, ha elhitethetjük vele, hogy gyenge és értéktelen. Ha valaki rémült, tehetetlennek és értéktelennek érzi magát, akkor nem próbál meg helyzetén változtatni, akármilyen rossz legyen is az. Ha a fentiek rád is igazak, akkor ennek nagy valószínűséggel a partnered az oka. Lehet, hogy te is agymosás áldozata vagy. 

Nem biztos, hogy partnered átgondoltan csinálja veled ezeket a dolgokat. Talán még magának sem vallja be, hogy amit veled csinál, az agymosás és érzelmi erőszak. Lehet, hogy azt mondja, csak azért csinálja, mert aggódik érted és szeret. Tudnod kell azonban, hogy a szeretet nem érzés, hanem viselkedés. Ha valaki azt mondja, hogy szeret bennünket, ám a szavaival és cselekedeteivel megaláz, fájdalmat okoz, kicsivé és gyengévé tesz, akkor ez nem szeretet. A szeretetnek nemcsak a szavakban, hanem a viselkedésben is meg kell mutatkoznia. 

Ha úgy érzed, veled is ilyesmi történik, meg kell törnöd a hallgatást és az elszigeteltséget. Beszélgess erről a szórólapról egy megértő családtaggal vagy barátnővel. Ha a partnereddel akarnád megbeszélni, készülj fel rá, hogy ellenségesen vagy agresszíven reagálhat. Ha nincs a környezetedben megértő ember, hívd a NANE Egyesület segélyvonalát, vagy bármilyen más lelki segély vonalat, ahol megértik a problémádat. Beszélj a dologról olyan emberekkel, akik tudják, hogy mi történik veled, és gyakorlati segítséget tudnak nyújtani abban, hogy mit tehetsz.”

eroszak

Ha segítségre van tehát szükségetek, a NANE Egyesület áll például rendelkezésetekre. Összegyűjtöttem róla néhány adatot:

A NANE Egyesület weboldala:

http://nane.hu/

"Magyarországon a legóvatosabb becslések alapján is hetente legkevesebb egy nő hal bele a családon belüli erőszakba: férje, volt férje vagy partnere meggyilkolja őt. Ez évente legalább 52 nőt jelent.

Európai és magyar adatok szerint minden ötödik nőt rendszeresen fizikailag is bántalmaz a partnere. Ez Magyarországon körülbelül félmillió nőt érint és közel ugyanennyi férfi elkövetőt jelent.

A bántalmazott gyerekek számát csak becsülni tudjuk. Hazánkban több százezer olyan gyerek él, aki hozzátartozó által elkövetett testi, lelki vagy szexuális erőszak áldozata. Bántalmazott gyereknek minősül az a gyerek is, akit noha szülei nem bántalmaznak fizikailag, de olyan körülmények között nő fel, hogy az apa bántalmazza az anyát.

A bántalmazott nők átlagosan nyolc alkalommal kérik a rendőrség segítségét. (Tapasztaltunk szerint sokszor hiába, mivel a rendőrség arra többször hivatkozik, hogy mindössze akkor intézkedhet, amikor “majd vér folyik”, máskor elmulasztja, hogy kimenjen a helyszínre, vagy más módon nem jár el az előírásnak, a 32/2007. ORFK intézkedésnek megfelelően. A rendőrségi utasítás elérhető online:
http://bunmegelozes.easyhosting.hu/dok/32_2007_ot_26_orfk_utasitas.pdf)

1994 óta az egy év alatt befutó segélyhívásaink száma többszörösére nőtt, ezért nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy noha korlátozott időintervallumban, de minden este elérhetőek legyünk."

A nők elleni erőszakról bővebben ITT olvashattok.

A NANE Egyesület segélyvonala:

Segélyvonal bántalmazott nőknek és gyerekeknek: 06-80-505-101

"1994 februárja óta az Egyesület képzett önkéntesei hétfő, kedd, csütörtök és péntek esténként 18 és 22 óra között várják a beérkező hívásokat. Naponta mintegy 5-8 bántalmazással kapcsolatos hívásunk van. A beérkező hívások díját a NANE Egyesület a segélyvonal fenntartására kapott pályázati és egyéb forrásokból fedezi (például adományok).

A segélyvonal tematikus vonal: nők elleni férfierőszakkal, illetve a nők elleni erőszakhoz kapcsolódó gyerekbántalmazással kapcsolatban várjuk áldozatok, közelállók és segítők, valamint segítő szakemberek hívásait. A segélyvonal alapelvei nagyrészt megegyeznek az Egyesület általános alapelveivel.

Segélyvonalunkon anonimitást biztosítunk a hívóknak. Ennek egyik oka, hogy a bántalmazott nőket mind szűkebb környezetük, mind a tágabb társadalom gyakran megbélyegzi, így a szégyenérzet gátolja a nyílt, szemtől szembeni segítségkérést. Segélyvonalunk a nők elleni erőszak hatékony kezelésének első lépését nyújtja: az öntudatébresztő, információmegosztó segítő beszélgetést. Ezen beszélgetések célja a hívó kívánságainak és erőforrásainak feltérképezése, lehetőségeinek felmérése, valamint a nők elleni erőszakról az áldozatokban is élő tévhitek és mítoszok eloszlatása."

Szexuális erőszak segélyvonal: 06-40-603-006

"A NANE Egyesület a KERET Koalíció tagjaként a szexuális erőszak áldozatai és az áldozatok támogatói számára segélyvonalat hozott létre. A vonalat bárki hívhatja, aki szexuális erőszak áldozata lett, attól függetlenül, hogy

  • nő, férfi vagy gyerek
  • transznemű vagy cisznemű
  • heteroszexuális, leszbikus, meleg, biszexuális vagy bármilyen más irányultságúnak határozza meg magát
  • a partnere, ismerőse, rokona, munkatársa, főnöke vagy esetleg egy idegen követte el ellene az erőszakot
  • otthon, valamilyen intézményben, a munkahelyén vagy közterületen érte az erőszak
  • nemrégiben vagy akár évtizedekkel ezelőtt történt eseményről van szó.

Várjuk továbbá a hívását

  • az áldozatot segítő személyeknek,
  • illetve professzionális támogatóknak is."

A KERET Koalíció („Koalíció a szexuális Erőszak Ellen a Túlélőkért”) 2010-ben alakult meg magyarországi civil jogvédő szervezetekből: Amnesty International Magyarország, MONA Alapítvány, NANE Egyesület, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, PATENT Egyesület. A Koalíció tevékenységeit az Open Society Institute – Nyílt Társadalom Intézet támogatta.

A vonalon dolgozó segítők tisztában vannak a szexuális erőszak társadalmi hátterével, nem hibáztatják az áldozatokat, és hisznek a hívóknak. Tudjuk, hogy a szexuális erőszak nem csak akkor erőszak, ha az elkövető ismeretlen, ha a támadás közterületen történik, vagy ha volt behatolás. Tudjuk, hogy az elkövető lehet gazdag és befolyásos is, és hogy nem csak kényszer vagy halálos fenyegetés esetén beszélhetünk erőszakról, hanem már akkor is, ha az áldozat nem egyezett bele a történésekbe. Úgy gondoljuk, hogy az alkoholos befolyásoltság vagy a droghasználat nem jelentenek beleegyezést, mint ahogy az sem, ha az áldozat elfogadott egy italt, vagy elment az elkövető lakására.

Az erőszak csakis az elkövető felelőssége, sosem az áldozaté!

 A KERET Koalíció oldala: http://keretkoalicio.blogspot.com/

Ha hasonló helyzetben vagytok, fontos, hogy merjetek és tudjatok segítséget kérni, akár barátoktól, rokonoktól, vagy a fentebb említett elérhetőségeken. Remélem, ez a poszt és a tesztek, a segélyhívószámok és például a NANE Egyesület bemutatása segítenek titeket abban, hogy felismerjétek a helyzetet, és tegyetek ellene, tegyetek MAGATOKÉRT.

Tovább
0

Másnap – Egy kapcsolat másnapokban



MÁSNAP Párkapcsolat

Egy nap, amikor megismerem Őt, még a nap is fényesebben ragyog. Ezen a napon, amikor megismerem őt, első látásra szerelembe esem, mint aki révbe ért, mint akit megmentettek az élet keserű mindennapjaitól. Ezen a napon – ezeken a napokon – minden tökéletes, egymást rózsaszín szemüvegen át szemlélve nem látjuk a hibáinkat, csak azt a jót, ami a másikban megvan, vagy amit benne látni vélünk. Ezen a napon egymásba szeretünk.

MÁSNAP Párkapcsolat

Másnap… Ahogy jönnek a másnapok, a kapcsolat hullámzani kezd, mint vad, tajtékos tenger, máskor lágyan hullámzó tó – mert mindig ott a Másnap. Másnap kirajzolódnak friss ráncainkon a hibák, meglátjuk a másik elrejtett oldalát és szinte keressük a hibákat. Ez a miénk, ez a tökéletes? Biztos, hogy tökéletes? Mert Másnap már nem süt a nap, hanem ködbe borul a táj, és magával ragad minket a biztos bizonytalanságba. Mert Másnap minden olyan félelmetes: én ezt az embert akarom? Ő tényleg engem akar? Vajon a hibákat, amiket észrevettem, meg tudom majd szeretni?

MÁSNAP Párkapcsolat

Másnap… Másnap kisüt a nap, a köd elszáll, és megint a rózsaszín pehelypaplan alá bújunk: hát mért is kételkedtem? Persze, hogy Ő az, akit szeretek, és persze, hogy minden hibája a maga nemében tökéletes. Hát persze, hogy minden így jó, ahogy van, működünk együtt, mint borsó meg a héja, vagy mint ahogy az ellentétek vonzzák egymást… mert Másnap már minden sokkal kellemesebb és világosabb fényben tükröződik. A kapcsolatunk jó lesz és a jövőképünk is szép. Az, hogy mi volt a múltban? Az kit érdekel? Minden jó lesz, érzem.

MÁSNAP Párkapcsolat

Másnap… Másnap esik az eső, és ő nincsen sehol, mert dolgozik. Lassan magával ragadnak a szürke hétköznapok, vagy legalábbis váltófutást futnak a boldog hétköznapokkal. Olyan rossz egyedül, és annyi kétely gyötör, vajon mit csinálhat? S minthogy a hiánya kínoz, felvértezett szívecském egyre csak bosszankodik és elbújik rejtett kis zugába: hát kell nekem ez? Legyek meg szépen magam, egyedül… Minek nekem a függőség, a kétes boldogság, ha mindig újra sárba tipor? Szóval Másnap csak ülök és merengek, ahogy ő is mereng talán: akkor igaz-e a szerelem, ha sújtja minden porcikám a hiánya, vagy ha távol egymástól is boldogan él külön e két lélek? Fejemben zúgnak az érvek és ellenérvek.

MÁSNAP Párkapcsolat

Másnap… Másnap hazajön, és milyen olyan csodás. Ahogy a kirándulás és a lágy nyári napok mosolyt fakasztanak arcunkon. Mi is volt a probléma? Min is gondolkodtam én tegnap? Hiszen a ma az olyan jó! Nincs mitől félnem, ma minden rendben. Ma kedves és udvarias, és minden olyan, mint a könyvekben vagy a filmeken. Mozi, vacsora, esti séta és boldogság. De ott él mindig a félelem: milyen lesz a Másnap? Mikor tudom ezt a tévelygő ördögöt kiűzni magamból és csak biztosan állni a lábamon? Ez lenne a szerelem?

MÁSNAP Párkapcsolat

Másnap… Másnap minden tiszta borús és veszekszünk minden buta apróságon. Miért nekem kell főzni, miért nem ő mosogat, miért szól bele abba, hogy vezessek, miért nem ízlik a főztöm, és miért mindent én csináljak egyedül. Mert a Másnap megint tele kétellyel és bosszúsággal: hát ezt akartam én? Semmi sem úgy megy, mint ahogy kéne, ő túl gyerekes, én pedig nem egy gyereket, hanem férfit akarok, én pedig túl ideges és feszült vagyok. Talán a női gondok, a hormonok vagy az időjárás. Már előre várjuk egymásnak hátat fordítva és duzzogva a Másnapot…

MÁSNAP Párkapcsolat

Másnap… Másnap megfőzi az ebédet, és én mosolyogva hálálkodom, örömmel sütöm neki a desszertet. Nem tudom, mi volt a bajom tegnap, de jó lenne, ha inkább mindig ilyen kedvem lenne, ilyen mesés és csodás. Hiszen annyi év áll még előttünk, minek folyton veszekedni? Az biztos, hogy legalább soha sem lesz unalmas mellette az élet. Hullámhegyek és hullámvölgyek viaskodnak egymással, és bár kezdek belefáradni, azt hiszem, megéri. Olyan kedves férfi és én úgy szeretem őt, azt hiszem, ő is szeret engem. Menjünk nyaralni!

MÁSNAP Párkapcsolat

Másnap… Másnap beköszönt az ősz, és ő megint olyan sokat van távol, hogy szívem ahelyett, hogy fájó hiányától lángba borulna, engem kezd ostorozni, milyen hülye vagyok, és hogy nőjek már fel. Különben is mikor tanulom már meg, hogy csak magamra számíthatok? Már megint vitázunk a telefonban, mert nem tudunk miről beszélni. Van ennek így értelme? Most már mindig ez lesz? Vagy eltelik pár év, és szépen ellankad nyugodt medrébe a tenger, de azért lehetőleg nem az unalmas hétköznapokba? Vajon mikor tudunk már összeköltözni, mikor lesz már saját és rendes életünk, mikor? Akkor jobb lesz majd? Kezd elegem lenni a várakozásból…

MÁSNAP Párkapcsolat

Másnap… Másnap megint egymásra találunk, mert ahogy hazajön, hirtelen elfelejtem, miért is haragudtam rá. Nem is tudom megérteni tegnapi önmagam, és mintha egy idegen szavai lettek volna azok, amelyeket a fejéhez vágtam. Persze, hogy boldog életünk lesz, csak legyek már egy kicsit türelmesebb, hiszen egy férfihez türelem kell, határtalan türelem és sok-sok szeretet. Meg tudom csinálni! Olyan szép az arca, és ahogy mosolyog a reggeli felett. Egész nap ugratjuk egymást, és amikor megcsikiz, visítva futok előle és hozzávágom a párnát.

MÁSNAP Párkapcsolat

Másnap… Másnap megharagudok rá, amiért duzzogva nyitotta ki kérésemre az ablakot. Hát még ennyit se lehet kérni? Hát milyen férfi az ilyen? Elegen van, és csak veszekszünk, és azt mondja, mindjárt itt hagy. Hát akkor csak menjél, de vissza se gyere!!! De nem megy el, csak duzzogva ül az ágyon. Egész nap haragban vagyunk. Talán a Másnap majd elmossa ezt a vitát és egy újabb boldog nap elé nézünk.

MÁSNAP Párkapcsolat

Másnap… Másnap nyugodtan teázunk, ugratjuk egymást, nevetve cukkolom a csámcsogásával és videóra veszem. Ő az egész napomat dokumentálja, én hiába próbálom elvenni tőle a telefont, a fene egye meg. De minden jól van így, és a lelkem nyugodt és tudja, hogy mellette a helye. Nem vitázunk, hanem vásárlunk, tervezgetünk, utazgatunk és este együtt Xboxozva tömjük magunkba az édességet. Ez így most olyan meghitt, végre kettesben. Az ölébe hajtom a fejem.

MÁSNAP Párkapcsolat

Másnap… Másnap próbálom megbeszélni a dolgokat, de nem megy, pedig mostanában egyre több dolog idegesít. De hiába próbálom, csak hallgatja némán az áradatot, és amikor kérdezem, mi a véleménye, csak dühösen rám förmed: Mit akarsz, mit mondjak? Mondom neki, hogy azt, amit gondol, de továbbra is csak duzzog, bennem meg annyira felmegy az adrenalin, hogy visszafogom magam, hogy inkább ne mondjak semmit.  Ennyit arról, hogy megbeszéljük. Már megint minden tönkre van téve, és amikor napokra elutazik, olyan, mintha szakadatlanul csak ugyanazt a falat nézném, amíg vissza nem tér.

MÁSNAP Párkapcsolat

Másnap… Másnap megint mintha kicserélték volna és valószínűleg engem is. Étterembe megyünk, ökörködünk, még egy romantikus filmet is megnéz velem és kedvesen szólunk egymáshoz, közösen készítjük az ebédet. Szerelmesen bújunk össze. Este csak elgondolkodom, vajon milyen lesz a Másnap. Most már mindig így váltják majd egymást? Vitázni fogunk-e és duzzogni, vagy szeretjük-e majd egymást Másnap? Másnap…

MÁSNAP Párkapcsolat

Tovább
0

30 évesen még mindig otthon? – A Pán Péter-szindrómáról



Férfiakról

„Bőven akadnak olyan emberek, akik egyszerűen nem akarnak felnőni, és teljesen elutasítják a felnőtt léttel járó felelősséget és nehézségeket. Ezt a jelenséget nevezi a tudomány Pán Péter-szindrómának. Ha kíváncsi vagy a jellemzőire, a kialakulás legfőbb okaira és arra, milyen leküzdési lehetőségek vannak, hallgasd meg a Huffington Post cikke alapján vendégszerkesztőnk, Hosszú Noémi által összeállított adásunkat!” – írja a mentorfm.hu oldala, ahol egy érdekes eszmefuttatást hallgathatunk meg a csatornán a Pán Péter-szindrómásokról, avagy azokról a fiatalokról, akik manapság 30 éves kor felett is otthon élnek, nem képesek elköteleződni, felelősséget vállalni, és a többi… Ezen rádióadás szövegét hoztam el most nektek (általam) begépelve:

„Gyerekkorban magától értetődőnek tűnik, hogy a szülők minden szellőtől védelmezik gyermekeiket, és hajlamosak árgus szemekkel figyelni minden lépésüket; iskolába viszik őket, uzsonnákat csomagolnak nekik és gondolkodnak róla, hogy mindig tiszták és kipihentek legyenek. Megtanítják őket tanulni játszani, és igyekeznek a lehető legtöbb időt velük tölteni. Aztán a csemeték felnőnek, kirepülnek a családi fészekből és saját családot alapítanak. Karriert építenek, és később átadják a szüleiktől tanultakat saját gyermekeiknek. Legalábbis ideális esetben. Mert néha előfordul, hogy valaki nem akarja elhagyni az oltalmazó családi házat. Bőven akadnak olyan emberek, akik egyszerűen nem akarnak felnőni, és teljesen elutasítják a felnőtt léttel járó felelősséget és nehézségeket. Ezt a jelenséget nevezi a tudomány Pán Péter-szindrómának…

…Gyerekkorunk egyik kedvenc története Pán Péter meséje, amelyben a fiú úgy dönt, sosem akar felnőni. Felnőttként aztán rájövünk, hogy ez a karakter nem csak a mesékben létezik, és nem kell Sohaországig utazni, hogy találkozzunk vele. Dan Kyle, amerikai pszichológus a ’80-as évek elején több olyan páciensét kezelte, aki felnőtt kora ellenére sem volt hajlandó a saját lábára állni, tartós párkapcsolatba kezdeni és megfelelő egzisztenciát kialakítani. Az ő életvitelük és viselkedésmintájuk közötti hasonlóság inspirálta a Pán Péter-szindróma - férfiak, akik sosem nőnek fel című könyv megírását. Ezt a főként felnőtt férfiakat érintő tünet együttest sosem ismerték el mentális betegségként, tehát hivatalosan nem tekintik pszichopatológiás állapotnak. Azonban elterjedtsége miatt számos pszichológus és szociológus foglalkozik a jelenséggel. Kyle úgy jellemzi ezeket a felnőtteket, mint akik elszántan ragaszkodnak a gyermekkor gondtalanságához, és visszautasítják azokat a felnőttekre jellemző társadalmi szerepeket, amelyek felelősségvállalással járnak. Nem kezdenek komoly társas kapcsolatba, inkább a kalandoknak élnek. Rendszerint a családi fészekben ragadnak, szüleikkel közös háztartásban élnek, és nincs igazán igényük arra, hogy saját otthont teremtenek. A munkahelyeiket gyorsan váltogatják, és nem vállalnak felelősségteljes pozíciót. Rendszeresen szélsőséges érzelmi kitöréseket produkálnak, és gyakran úgy viselkednek, mint a kamaszok. Minimális önkontrollal bírnak, és jellemző rájuk a magas fokú impulzivitás, ami valószínűsíti a káros szenvedélyek kialakulását. Néha igazán törődő és érzelmes embernek mutatják magukat, azonban ezt gyakran pillanatok alatt felváltja az érdektelen hozzáállás, ami összezavarja barátaikat, szüleiket és aktuális partnerüket.

A Pán Péter-szindróma mindkét nemet érinti, azonban gyakrabban fordul elő férfiak esetében. A szindrómától szenvedő férfiak ritkán jutnak el egy komoly kapcsolat kialakításáig. Amint felmerül az elköteleződés kérdése, szinte biztos, hogy véget vetnek a románcnak, mert az elköteleződés nem fér össze az értékrendjükkel, ezért inkább fiatalabb partnereket keresnek, akik még nem vágynak elköteleződésre és nem tervezgetnek közös jövőt vagy családalapítást.

Dan Kyle egy későbbi könyvében beszél a Wendy-szindrómáról is, amely ugyancsak ezeknél a férfiaknál felmerülő jelenség. Abban az esetben ugyanis, ha egy Pán Péter-szindrómától szenvedő férfi mégis komoly kapcsolatba kezdene, leggyakrabban olyan nőt választ, aki módfelett gondoskodó, és hajlamos minden teendőt elvégezni társa helyett. Humbelina Robles, a Granadai Egyetem professzora úgy foglalja össze a jelenséget, hogy Wendy a nő Pán Péter mögött. Lennie kell valakinek, aki megbirkózik azokkal a dolgokkal, amikkel Pán Péter nem tud, vagy nem akar, hiszen csak akkor maradhat meg Pán Péter szerepében, ha társa ellátja ezeket helyette. Ráadásul Wendy nem csak egy választott partner lehet, hiszen a férfi édesanyja is magára vállalhatja ezt a szerepet. Ezáltal minden nagyobb döntést a nő hoz meg, és ő vállalja a felelősséget is. A professzor felhívja a figyelmet, hogy éppen olyan nagy probléma, ha valaki Wendy szerepében tetszeleg, mint a felelőtlen gyereket játszani a felnőttkor ellenére.

A Pán Péter-szindrómától szenvedő emberekre sem a magánéletükben sem pedig karrierjük során nem jellemző a kiemelkedő sikerek elérése. Rendkívül rosszul viselik a kritikát, ami alacsony önértékelésükre vezethető vissza. Nehezen birkóznak meg a nagyobb kihívást jelentő feladatokkal, így ezek elkerülése érdekében gyakran váltogatják munkahelyüket, kerülik a nagy felelősséggel járó pozíciókkal. Ez alól csak az jelenthez kivételt, ha az ilyen viselkedési zavarokkal küzdő ember munkával próbálja betölteni az űrt, ami az élet minden más területén jelentkezik, és ezáltal mániákusan a karrierépítésbe menekül.

De hogyan is alakul ki ez az életvitel és mi okozhatja? A probléma forrása feltehetően a gyermekkorra nyúlik vissza, ahol a gyermek szülei egy túlságosan védelmező, ugyanakkor megengedő szülői viselkedést tanúsítanak. Védelmezésként minden olyan helyzettől próbálják megvédeni gyermekeiket, amelyben csalódás, fájdalom, vagy keserűség érheti őket. Majd a túlféltés hatására a gyermekben nem alakul ki felelősségtudat, és nem tanulja meg, hogyan kezelje megfelelő módon az érzelmeit, nem tudja feldolgozni az őt ért csalódásokat, így inkább elkerüli az érzelmeket és az olyan szituációkat, amelyek fájdalomhoz, csalódáshoz vezethetnek

 Egy 2007-es, Granadai Egyetemen végzett kutatás szerint a túlféltő, mindentől óvó szülői magatartás megnehezíti az önálló felnőtt élethez szükséges készségek elsajátítását. A szülők minden jóakaratuk ellenére ártanak a gyereknek, ha nem engedik, hogy megéljen bizonyos csalódásokat és nem tanítják meg szembenézni az általa megélt veszteségekkel. A helyzetet súlyosbítja, ha a szülők a túlféltéssel párhuzamosan túlságosan megengedő viselkedést tanúsítanak. Gyakori hiba például, hogy amikor a gyermek biztonságban van, akkor azon a biztonságosnak ítélt területen bármit csinálhat, amihez kedve van. Hagyják válogatni az ételek között, a számos felhalmozott és használaton kívüli játék mellé további játékokat vásárolnak a gyermek kérésére és még a kimondatlan kívánságaikat is teljesítik. Ezáltal a kicsik azt tanulják meg, hogy a világban csakis jó dolgok történnek, az élet pedig gondtalan és felhőtlen. Nem csoda, hogy felnőttként félnek szembenézni a csalódás, a szomorúság vagy épp a mellőzöttség érzésével, hiszen valahol lelkük mélyén érzik, hogy ezek az érzések léteznek, ők mégsem merik átélni őket.

A szindróma kezelését illetően a legnagyobb akadály az, hogy az érintettek ritkán látják be, hogy bármi gond lenne viselkedésükkel. Ha azonban mégis felismerik problémáikat, gyakran saját maguk fordulnak pszichológushoz, aki rendszeres terápiával segít továbblendülni az elakadt élethelyzeten. Tekintettel arra, hogy a Pán Péter-szindrómát nem ismerték el hivatalosan betegségként, a pszichológusok különféle kezelési módszert alkalmazhatnak, hiszen nincs kialakult eljárás vagy terápia. A már említett Humbelina Robles professzor például kiemelkedően fontosnak tartja, hogy ne csak a Pán Péter-szindrómától szenvedő egyén vegyen részt a terápián, hanem a partnere és családja is, hiszen ők is felelősek lehetnek a kialakult helyzetért, amit a család együttes erővel tud a leghatásosabban kezelni.

A nyugati társadalmakban kifejezetten magas azoknak a fiataloknak a száma, akikre ráfogható, hogy Pán Péter-szindrómában szenvednek. Ez lehet az oka annak, hogy a szindrómát a tudomány máig nem ismeri el betegségként. Nagyszüleink idejében még azt tekintették a társadalom által elfogadott trendnek, ha az ember húszéves kora környékén megházasodott, párjával közösen saját otthont teremtett és gyereket vállalt. Mára azonban ez a jól bevált életvitel és maguk a társadalmi elvárások is megváltoztak. A húszas évei során a legtöbb fiatal még tanul, mellette dolgozik, később pedig igyekszik karriert építeni. Párválasztás tekintetében is sokkal kritikusabbak a mai fiatalok, és egészen más szempontok alapján választanak, mint egykor nagyszüleik. A fiatal felnőttek az előttük álló rengeteg lehetőség miatt rendkívül bizonytalanok. Legtöbbször nem csak azon hezitálnak, hogy milyen hivatást válasszanak, de azt is el kell dönteniük, melyik országban vagy épp városban érdemes letelepedniük.

Jeffrey Arnett pszichológus a 2000-es évek elején megalkotta a kibontakozó felnőtt fogalmát, amely a 18-25 év közötti nagyon bizonytalan periódusra utal. Ezt a korszakot gyakran az elköteleződéstől és a felnőtt kortól való félelem jellemzi, ami miatt rengeteg fiatal akár a harmincas évekig is élheti kamaszkorát. Így a biztonságot nyújtó családi fészekben tartózkodás alatt alakítanak ki egy jövőképet és kezdik meg pályafutásukat ahelyett, hogy rögtön magukra vállalnák a felnőtt élet nehézségeit. Bár nem szabad általánosítani, ez a jelenség úgy is értelmezhető, mint a Pán Péter szindróma enyhébb formája, ami egyfajta trendet képvisel. Ma már nem ciki az egykori gyermekszobában élni és ott terveket szövögetni 30 évesen. De ezek szerint minden fiatal Pán Péternek tekinthető? A szociológusok szerint azért nem feltétlenül, mert a mai fiatalok várható élettartama lényegesen magasabb, mint jó pár évtizeddel korábban, így inkább úgy kellene értelmezni a kamaszkor hosszúra nyúlását, mint egyfajta igazodást a várhatóan hosszabb élethez és a személyiség folyamatos fejlődéséhez.

Thomas Huxley angol biológus egyszer azt mondta, az alkotó élet titka, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét, boldogok akkor lehetünk igazán, ha tudunk gyermeki könnyedséggel élni és örülni mindennek, amit kapunk. Azonban ez nem jelenti azt, hogy élhetjük felnőtt éveinket a gyermekkor régmúlt gondtalanságában. Ha mégis ezt tesszük, azzal hatalmas terhet akasztunk a környezetünkben élőkre és nem utolsósorban a saját nyakunkba. Meg kell tanulunk vállalni az adott korral járó felelősséget és terheket. Szülőként pedig meg kell tanítani gyermekeinket ugyanerre. És miért is ne tennénk ezt? Hiszen minden életkornak megvan a maga csodája…”

/forrás: MentorFm/

Tovább
0

Ez az árja Budapest? Ez a paraszt "vidék"?



Feladat

Már kb. évtizedek óta húzódik az erős ellentét a "vidékinek" titulált nem budapestiek és a fővárosiak között. Kiváltképp a szabolcsiak és a budapestiek utálják egymást mérhetetlenül, de mennyi ennek az alapja, és mi is váltja ki ezt? A tyúk volt előbb, vagy a tojás? Kemény feladat lesz összeszednem az ide vonatkozó netes kommenteket, de szemezgessünk kicsit, miközben vázolom a helyzetet.

Tovább
0